Mi a kapcsolat a főtartó és az end tartó között egy hidraulikus daru esetében?

Egy hidraulikus daru fő szerkezetében a főtartó és az end futókocsik elválaszthatatlan alapvető komponensek. Pontos kapcsolódással és összehangolt működéssel együtt viselik az eszköz súlyát, és továbbítják a működési terheléseket, biztosítva a stabil és biztonságos működést az emelési műveletek során. Az alábbiakban részletezzük kapcsolatukat a szerkezeti összekapcsoltság és funkcionális felosztás szempontjából:

Szerkezeti csatlakozás: Pontos illeszkedés képezi a berendezés „teherbíró vázát”

1. Kapcsolódási mód és pozicionálás: A végkocsik a főtartó mindkét végén helyezkednek el, és pontosan illeszkednek a főtartó végeihez flange segítségével. A főtartó végeire illeszkedő flangelemeket hegesztéssel rögzítik. Amikor a végkocsok flangei illeszkednek a főtartó flangeihez, azokat nagy szilárdságú csavarokkal rögzítik. A csatlakoztatás során szigorúan ellenőrizni kell a flangek síkosságát és a csavarok meghúzási erejét, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a hézagmentes, szoros illeszkedés, és megakadályozódjon az elmozdulás terhelés alatt. Ez a kapcsolódási mód nemcsak a függőleges terhelést viszi át, hanem ellenáll a vízszintes üzemeltetési behatásoknak is, így létrehozva egy egységes teherbíró szerkezetet a főtartó és a végkocsok között.

2.Szerkezeti kiegészítő jelleg: A főtartó általában doboz- vagy I-alakú szerkezet, amely a hosszirányú teherbíró képességre és a targonca mechanizmusának, valamint a emelési terheléseknek a támasztására helyezi a hangsúlyt. A végszerkezetek doboz alakúak vagy egyszerűsített szerkezetek. Ezek nemcsak a főtartóhoz való csatlakozást igénylik, hanem a targonca kerekeinek rögzítéséhez a webbe (falba) szerelt kerékgyártási felfogatok megmunkálását is. Ez a kiegészítő szerkezeti kialakítás nemcsak a „hosszirányú teherbírás és oldalirányú mozgás” funkcionális integrációját valósítja meg, hanem merev kapcsolaton keresztül növeli az egész szerkezet csavaró- és oldalirányú hajlítási ellenállását is, megelőzve a keret deformációját működés közben.

Funkcionális felosztás: Együttműködő támogatás a berendezés „működéséhez és teherbírásához”

1. Főtartó: Teherbírás és Targonca Tartás. A főtartó az "eszköz hosszanti teherbíró magja", három fő funkciót lát el: először is, közvetlenül viszi a targoncakonstrukció súlyát, biztosítva az oldalirányú mozgásához a főtartó sínek mentén a stabil tartást; másodszor, elviseli a felemelt teherből származó függőleges nyomást, amelyet szerkezeti szilárdsága révén továbbít az arra szolgáló végkocsikra. A főtartó teherbíró képessége közvetlenül meghatározza az eszköz maximális emelési kapacitását és üzemeltetési stabilitását.

2. Végkocsi: Vízszintes Kötés és Kapumozgató Egység: A végkocsi az eszköz „oldalirányú kötési és mozgási központjaként” szolgál, két fő funkciót lát el: Először is, hídként működik a főtartó és a kapumozgató mechanizmus között, egyenletesen átvéve a függőleges terhelést (beleértve az eszköz saját súlyát és az emelési terhelést) a főtartóról a kerék-összeállításra, amely ezután a terhelést a gyári sínrendszerre juttatja. Másodszor, a kapumozgató mechanizmus hajtóműveit (például motor és reduktor) tartalmazza. A kerekek meghajtásával biztosítja az egész gép hosszirányú mozgását a gyári sínrendszer mentén, lehetővé téve a nagy kiterjedésű emelési területet.

Funkcionális szinergia: Emelési műveletek során a csigasor által megemelt terhelést a teherkocsi közvetíti a főtartóra. A főtartó ezután elosztja a terhelést mindkét végén lévő végkocsikra. A végkocsik viselik a főtartótól átvett terhelést, miközben a kapumozgató mechanizmus segítségével a főtartóval és a teherkocsival szinkronban mozgatják azt, biztosítva a teher hossztengely menti szállítását. A teherkocsi oldalirányú mozgása a főtartó mentén, valamint a kapu pályákon történő hosszirányú mozgása együttesen lehetővé teszi a teher pontos háromdimenziós kezelését. Ez a „főtartó terhelés + végkocsi hajtás” funkcionális szinergiája a hatékony hidraulikus emelőberendezések működésének magját képezi.