EOT daru és híddaru: Mi a különbség, és melyiket érdemes választani?

Az EOT és híddaruk megértése: definíciók és alapvető szerkezetek az Elektromos futóhidás áthidaló daruk

Mik az elektromos futóhidás (EOT) daruk?

Az elektromos felülről futó, vagy más néven EOT daruk lényegében nagy méretű emelőgépek, amelyeket gyárakban és raktárakban használnak. Ezek a berendezések a mennyezetre vagy az épület tartószerkezetéhez rögzített sínrendszereken mozognak. A daru fő része a híd, amely egyszerűbb kialakításoknál egyetlen gerendából áll, de nagyobb szilárdságot igénylő esetekben két gerendás kivitelben is készülhet. Ez a híd mozog előre-hátra a sínrendszer mentén, míg egy különálló emelőegység, targoncával együtt, végzi a tényleges emelési munkát függőleges és vízszintes irányban egyaránt. Könnyebb feladatokhoz, ahol a terhelés 20 tonna alatt marad, és a távolságok nem túl nagyok, az egyszeres gerendás kivitel általában elegendő. Ám ha valóban nehéz terhekkel, akár 500 tonnáig, vagy nagyobb területek lefedésével van dolgunk, a gyártók inkább a kettős gerendás kialakítást választják. Ezeknek a daruknak az egyik legnagyobb előnye, hogy közvetlenül az épület tartószerkezetébe illeszkednek, így szabadon hagyják a padlóterületet, és bőven biztosítanak fejtávolságot az alattuk folyó egyéb munkálatok számára.

Mi a darugémesek, és hogyan különböznek szerkezetileg?

A darugémes emelőrendszerek önállóan állnak, híddal, amelyet függőleges lábak tartanak, melyek síneken vagy kerekeken futnak a talajszinten. Ezek eltérnek az EOT daruktól, amelyek épületszerkezetekre támaszkodnak. A darugémes típus kiválóan használható szabadban vagy olyan helyeken, ahol nincsenek erős mennyezeti megerősítések, mivel saját vázszerkezetet hordoz. Az iparági szabványok szerint, amelyeket tavaly tettek közzé, ez a mozgékonyság ideálissá teszi őket olyan helyeken, mint kikötők és aktív építési területek, ahol a feletti szerkezet elhelyezése egyszerűen nem lehetséges. Ami igazán kiemeli ezeket a gépeket, az alkalmazkodóképességük. A gyártók gyakran állítható lábakat és részeket terveznek bele, amelyek a munkaterület adott talajviszonyaitól függően másképp illeszthetők össze.

Fő szerkezeti elemek: Híd, futópálya és támasztórendszerek

Mindkét darutípus közös alapelemekkel rendelkezik, de megvalósításukban különböznek:

• Híd : A vízszintes tartógerenda, amely hordozza a darut. Az EOT daruknál emelt pályán mozog; a kapusdaruknál függőleges lábakhoz csatlakozik.
• Pálya : Az EOT rendszerek épületoszlopokhoz rögzített, fix mennyei síneket használnak, míg a kapusdaruk földalapú síneken vagy kerekeken mozognak.
• Támogatási Rendszerek : Az EOT daruk a terhelést az épület szerkezetébe vezetik át, míg a kapusdaruk A-alakú vagy teljes kapus lábakat használnak önálló stabilitás érdekében.

Ezek a különbségek befolyásolják a teherbírást, a munkateret és a telepítési követelményeket.

Az EOT és a kapusdaruk kulcsfontosságú különbségei alkalmazásban és teljesítményben

Teherbírás, fesztávolság és emelési magasság összehasonlítása

Az EOT daruk akkor működnek a legjobban, amikor nagy súlyok emelése szükséges beltéren, ahol a teherbírás a legfontosabb. A szabvány változatok akár 100 tonnás terhelést is elbírnak, ami messze meghaladja a legtöbb híddaru teljesítményét, amelyek általában 20 és 50 tonna között mozognak a Crane Manufacturers Association 2023-as iparági adatai szerint. Néhány speciális EOT kialakítás még extrém nehéz tárgyakat is kezel, például a villamosenergia-termelő létesítményekben található óriási turbinarotorokat. Amikor azonban nagy távolságok áthidalása a cél, ott a híddaruk vezetnek. Ezek a nagy gépek gyakran több mint 100 méter szélességre nyúlnak, például hajógyártó telepeken, míg az EOT daruk maximális kifeszítése körülbelül 30 méter. A magasság egy másik terület, ahol az EOT rendszerek jobban teljesítenek társaiknál. Körülbelül 30 méter magasságig érhetnek el, míg a híddaruk általában nehezen haladják meg a 20 méteres határt anélkül, hogy szerkezeti megerősítésre lenne szükség.

Beltérben és kültereken történő használat: lefedettség és környezeti alkalmasság

Zárt terekre van szükség kb. 8 méteres minimális belmagassággal az EOT daruk felszereléséhez, mivel helyre van szükség a nagy futópálya tartógerendák számára. A legtöbb ilyen darut gyárakban, például autó- vagy acéltermékek előállítására használt létesítményekben szerelik fel – az Industrial Safety Report múlt évének adatai szerint körülbelül háromnegyed ilyen telephelyen történik a beépítés. Ezek a típusok különösen jól működnek olyan körülmények között, amikor minden precízen kell, hogy működjön, és védve legyen a rossz időjárási viszonyoktól. Kültéren viszont a kapus daruk veszik át a szerepet. A mai napra készült modellek majdnem mindegyike képes ellenállni erős szeleknek is, akár 28 méter per másodperc sebességű széllökéseknek is, ahogyan a Global Infrastructure Review 2022-ben megjegyezte. A kapus darukat kívülre való alkalmazásra az teszi kiválóvá, hogy stabil alapkonstrukciójuk jól alkalmazkodik az egyenetlen talajhoz. Ezért láthatjuk őket mindenütt, a zsúfolt kikötőkben konténerek mozgatásától kezdve a hatalmas raktárakig, ahol kültéri tárolási logisztikával foglalkoznak.

Mozgás- és alapozási követelmények: Felső vezetékes futómacska vs. talajszintű sínrendszer

Az EOT daruknál ezek a felső vezetékes futópályák állandóan fel vannak szerelve, így a padlóterület szabadon marad más célokra. Ez különösen fontos olyan kisebb gyártóterületeken, ahol a helyigény döntő jelentőségű. Bizonyos esetekben akár körülbelül 40%-kal is több hasznosított területet lehet megtakarítani. A kapumozgató daruk más történetet mesélnek. Ezekhez vagy betonalapok, vagy talajszintű sínrendszerek szükségesek, ami növeli a telepítési költségeket. Egy friss tanulmány adatai szerint ez akár a rendes költségek 15–30%-ával is megnövekedhet. De mi a kompenzáció? Valójában megéri. Ezek a daruk lehetővé teszik a terhelés 360 fokos forgatását és szabad mozgatását – olyan rugalmasságot biztosítanak az üzemeltetés során, amit a fix felső vezetékes rendszerek nem tudnak felmutatni.

Ipari alkalmazások: Hol ragyognak az EOT és a kapu daruk

EOT daruk gyártó- és szerelőüzemekben

Az EOT daruk kulcsfontosságú szerepet játszanak olyan beltéri környezetekben, ahol a pontosság a legfontosabb. Vegyük például az autógyártó üzemeket, ahol ezek a gépek mindenféle alkatrészt mozgatnak – motoroktól kezdve a vázalkatrészekig, sőt, karosszéria panelekig – miközben végighaladnak az összeszerelő szalagok mentén. A acélszeg ipar is nagymértékben támaszkodik rájuk, különösen akkor, amikor hatalmas tekercseket és nyersacéltömböket kell mozgatni. Az erőművek sem maradnak ki ebből, rendszeresen használják az EOT rendszereket a turbinák karbantartása során. Ezeket a darukat különösen hasznosítja az egyszerű tény, hogy felső vezetékes kialakításuk van, amely kihasználja a talajszint feletti teljes függőleges teret. Ez különösen fontos olyan gyárakban, ahol magas mennyezet van, de a padlóterület korlátozott.

Gólyadaruk kikötőkben, rakodóudvarokon és építkezéseken

A hídkosarak kiválóan működnek nagy külterületi terek esetén. Tanulmányok igazolják, hogy elengedhetetlenek a konténerkikötőkben a szabványos szállítókonténerek mozgatásánál, vasúti rakodópályaudvarokon a teherszállítások átrakásánál, valamint hajógyárakban a járművek óriási alkatrészeinek emelésénél. A duplagerendás modellek nagyobb teherbírásúak, így különösen alkalmasak nehéz feladatokra. Némelyik gumikerekes, így szabadon mozoghat egy telephely különböző területei között, mások síneken haladnak. Ezek a daruk abban különböznek, hogy nem épületekre támaszkodva működnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárhol felállíthatók, még olyan helyeken is, mint faanyag-tároló területek vagy szélturbinás erőművek építkezései, ahol állandó építmények létesítése nem lenne célszerű.

Esettanulmány: Optimalizált exportműveletek stratégiai daru-elhelyezéssel

Egy nagy exportcég jelentős javulást tapasztalt azután, hogy áttért egy vegyes működtetési módszerre. A raktárterületen belül EOT darukat kezdett használni a tárgyak mozgatására, míg kívül, ahol a konténerek vannak egymásra halmozva, gumikerekes híddarukat alkalmazott. Ennek a két rendszernek az együttes bevetése valóban hatékony volt. A rakodási idő körülbelül harminc százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy naponta több konténert lehet feldolgozni a kikötőkben. Érdekes, ahogyan ez a megoldás áthidalja a szakadékot a termékek gyártósorral való kilépése és a szállításra való elindítása között. Az összetett ellátási láncokkal foglalkozó vállalatok azt találták, hogy különböző darutechnológiák kombinálása hatékonyabb, mint egyetlen típusú daru használata minden feladatra.

Hogyan válasszunk EOT daru és híddaru között

A létesítmény korlátainak értékelése: beltéri hely, mennyezet magassága és épületszerkezet

A felső futó (EOT) hidakhoz nagy, közvetlenül az épület oszlopaiba rögzített futópályákra van szükség, így igazán olyan helyeken működnek a legjobban, ahol legalább körülbelül 9 méteres szabad magasság áll rendelkezésre és erős tetőszerkezet van. Ezek a rendszerek akár 35 méter hosszúságú területeket is le tudnak fedni, ami ideálissá teszi őket nagy gyártóüzemekben, ahol az oszlopok egyenletes távolságra vannak egymástól. Másrészről, a kapuhibák szinte semmit sem igényelnek az épületektől, mivel egyszerűen földszinti síneken vagy kerekeken haladnak. Ezért sok vállalat ezt a megoldást részesíti előnyben kültéri munkavégzésnél, alacsony belmagasságú épületek esetén, vagy ideiglenes berendezések felállításakor, ahol a felső vezetékek beépítése nem valósítható meg.

GYIK

• Mi a fő különbség az EOT és a kapuhibák között? Az EOT hidak általában rögzített, felső vezetésű rendszerek, amelyek az épületszerkezetet használják alátámasztásként, míg a kapuhibák önálló rendszerek, amelyek földi síneken vagy kerekeken mozognak.
• Melyik híd típus alkalmasabb kültéri műveletekre? A hídkosarak ideálisak kültéri műveletekhez, mivel alkalmazkodóképesek és nem függenek az épületszerkezetektől.
• Telepíthetők-e FUT kosarak kis helyre? Igen, a FUT kosarak hatékonyan használják ki a függőleges teret, és akár 40%-kal is csökkenthetik a szükséges alapterületet kis gyártóterületeken.
• Hogyan viszonyul egymáshoz az FUT és a hídkosarak teherbírása? Az FUT kosarak nagyobb terhelést bírnak el, 5–100 tonna közötti kapacitással, míg a hídkosarak általában 10–50 tonna közötti terheléssel rendelkeznek.
• Mely iparágak használják leggyakrabban az FUT kosarakat? Az FUT kosarakat széles körben használják az autóiparban és acéliparban, erőművekben, valamint egyéb olyan gyártókörnyezetekben, ahol pontos műveletek szükségesek.